Verébalakúak > Varjúfélék> Csóka
Corvus monedula
H: 30-34 cm, SzF: 64-73 cm. Lakóházak és egyéb épületek üregeiben, de öreg parkok, lombhullató erdők odvas fáiban, továbbá helyenként hegyvidéken és tengerparti sziklákon is fészkel. Északon rövid távú vonuló, máshol állandó. Élethossziglan választ párt, és rendszerint párjával együtt mutatkozik, egymáshoz közel ülve, "szerelmesek módjára" láthatóak. Kifejezetten társas életmódú, csapatosan táplálkozik. Különösen őszi alkonyokon nagy csapatokba verődve éjszakáznak fasorokban vagy városi parkokban. Ahol nem üldözik, viszonylag szelíddé válhat. Mindenevő. Kéményben, szellőzőkürtőben, odúban és egyéb üregekben költ.
MEGHATÁROZÁS:messziről egyöntetűen sötét, az átlagember csak "varjúnak" nézi. Közelebbről szembeötlik sötétszürke színe, világosabb szürke nyakoldala és tarkója. Szeme szürkésfehér ("csókaszemű"), csőre a dolmányos és a vetési varjúénál sokkal karcsúbb. A földön gyorsan és peckesen lépked. Röptében a varjakénál gyorsabb és kissé mélyebb szárnycsapásai, arányaiban valamivel hosszabb és keskenyebb szárnyai, széles, de rövid nyaka és rövid csőre különböztetik meg; az utóbbi előről kicsit "nyomott képű" megjelenést kölcsönöz a madárnak. Ált. a varjakénál sűrűbb csapatokban jár (szinte mint a galambok), de a kötelék hasonló megjelenésű. A nemek és a korcsoportok hasonlóak.
HANGJA: hangoskodó. Kapcsolattartó és jelzőhang rövid, éles és kellemes, máskor rekedt és harsány. Gyakran döcögő "csje" hangját ismételgeti energikusan, máskor keményebb "csjakl", elnyújtott "kjaar" és valamivel durvább "csreh" hangot hallat, de a részletek és a hangerő esetenként változik; gyakran csendesen gügyögve és egymást csőrözve társalognak a madarak a kémény tetején. Riasztóhangja dühödt, érdes, elnyújtott "csair". Az éjszakázóhelyen alvás előtt csapata fecsegő hangokat is hallat.

Forrás: Madárhatározó Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó

 
video1 video2 video3 video4