Verébalakúak > Rigófélék> Házi rozsdafarkú
Phoenicurus ochruros
H: 13-14,5 cm Hegyvidéki sziklás lejtőkön, kevés bokorral benőtt sziklafalon, kőbányákban és sík vidékeken is költ falvak, városok épületein, gyárkéményein stb. Hazánkban vonuló (márc.-okt.), néha egy-egy példány át is telel. Sziklák v. épületek üregeiben költ.
MEGHATÁROZÁS: karcsú testű, egyenes tartású madár, rozsdavörös farkát sűrűn rezegteti. Elég félénk, ideges mozgású, táplálékát gyakran felröppenve szerzi meg. - Ad.hím (Európában): koromfekete, feltűnő fehér szárnyfolttal. - 1. nyári hím: nincs fehér szárnyfoltja (némelyiken egy halvány, vékony csík látható). A test színe változó, sokszor olyan szürkésbarna, mint a tojó, mások szürkésfeketék, mint az ad.hím. - Tojó 1. téli: feje és teste kormos barnásszürke, egyértelműen sötétebb a tojó kerti rozsdafarkúnál (a torkon, a mellen és a hason is olyan sötét, mint a háton). Törökországi és közel-keleti változatainál a has változó mértékben rozsdavörös, illetve a fehér szárnycsík hiányzik.
HANGJA: egyenes, kissé éles "fiszt" fütty, amelyet gyakran türelmetlenül ismételget. Ha nagyon izgatott, finoman csetteg is hozzá: "fiszt, tek-tek-tek". Hangos énekével gyakran már az első hajnali fénysugarat üdvözli valamely magas vártáról. Éneke ált. 4 részből áll: néhány füttyel és azonos hangmagasságú trillával kezdődik, majd kb. 2 mp-es szünet következik, azután egy furcsa, reszelős (nem túl erős) hang, majd néhány rövid füttyel fejezi be a strófát, pl. "szi-szrü-trill-ill-ill-ill-ill… (kcsrkcsrkcsrkcsr) szrüszrüszviszvi"; a négy rész sorrendjét néha felcseréli.

Forrás: Madárhatározó Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó


 
video1 video2 video3 video4 video5