H: 26-29 cm. Ritkás,
idõsebb erdõkben, parkokban, gyümölcsösökben,
nagyobb kertekben, bozótosokban, fenyõcsoportokban
költ, fõleg ott, ahol sok fagyöngyöt
talál; télen kóborol, mezõk
szélén is felbukkan. D-Európában
gyakran hegyvidékeken, a fahatár közelében
fészkel. Ált. elég óvatos.
Fûvel bélelt fészkét fára
építi.
MEGHATÁROZÁS: színezete nagyjából
olyan, mint az énekes rigóé, de rendszerint
könnyen elkülöníthetõ hangjáról,
nagyobb termetérõl, nyújtottabb
alakjáról és hosszabb farkáról,
erõteljesebb, hosszabb hullámokat leíró
repülésérõl (nem kis nekirugaszkodásokkal
halad) és
fehér szárnybélésérõl.
Olykor látni lehet
szélsõ farktollainak
fehér csúcsát is. A lomb takarásában
ülõ madarat néha már nehezebb
megkülönböztetni az énekes rigótól.
Figyeljük meg a
világosabb, barnásszürke
fej- és nyakoldalt; a mell oldalán ált.
meglévõ
nagyobb fekete foltot és
a nyak oldalán látható rendszertelen,
sötétebb mintázatot; a
kerekebb
fekete pöttyöket a mellen és a hason
és a
szürkébb, világosan
szegett evezõket.
HANGJA: jellegzetes, elnyújtott "ze'r'r'r'r'r".
Riasztása a fenyõrigóéra emlékeztetõ,
de kissé szárazabb, kemény cserregés.
Éneke nagyon hasonlít a feketerigóéra,
de egyszerûbb, a strófák rövidebbek,
de azért változatosak; hangja tiszta, erõs;
hangszíne a feketerigóénál
kissé keményebb, tempója gyorsabb,
a szünetek rövidebbek, hangskálája
szûkebb (ettõl valamivel monotonabb az ének),
az egyes strófák végén ált.
nincs vékony hang: "tru
itrüvu
csu
ricsu
ru
csü
vutru
csuruvü
tru
".
Forrás: Madárhatározó
Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó