H: 16,5-18 cm. Lombhullató
erdőkben vagy lombelegyes fenyvesekben fészkel,
kedveli az idős, szellős, lombhullató
állományokat, ahol sok tölgy, gyertyán,
bükk, kőris és szil van. Gyümölcsfákhoz
is vonzódik. A meggyfélék magját
erős csőrével képes szétroppantani
(akár 50 kp feletti nyomóerőt is
előidézve!). Táplálékában
rovarok is szerepelnek. Nagyon éber és félénk,
nehéz megfigyelni, idejének többségét
a lombkoronában tölti vagy magasan az erdőszéli
fák között átrepülve látható.
MEGHATÁROZÁS: viszonylag nagytestű
pintyféle sajátságos testarányokkal:
igen erőteljes, háromszögletű
csőre, nagy feje és vastag nyaka, de
rövid farka van. (A fej nagy mérete
erőteljes állkapocsizmainak a következménye;
akár repülő diótörőnek
is jellemezhetnénk!) Uralkodó színei:
rozsdabarna és krémszín, fekete,
fehér és szürke ékesítéssel.
Csőre nyáron szürkésfekete kékesszürke
tővel, télen elefántcsontszínű
vagy világosbarna. Szárnya fénylő
kékesfekete, belső kézevezőin
ütő formájú kiszélesedésekkel.
A nemek hasonlóak, de a hím felismerhető
tiszta fekete szárnyevezőiről, míg
a tojó karevezőin egy tiszta hamuszürke
panel van. Röptében jól látható
feltűnő, széles, fehér szárnycsíkja
a kézevezőkön és rövid
farkának fehér szegése. -
Juv.: melle szürkéssárga, hasa durván
feketével pettyezett.
HANGJA: nagyon kemény, éles "pix!",
mely szinte elektromos hangzású vagy olyan,
mint amikor gránitba fémtüskét
vernek; némi gyakorlattal könnyen felismerhető
és megkülönböztethető pl.
a vörösbegy kattanásszerű "tik"
hangjától; gyakran lassú ütemben
ismételgeti hullámzó röptében
(minden egyes hullámcsúcsnál egy
"pix!"). Kevésbé ismert "zrri"
és "zih" hangjai könnyen elvésznek
az erdő pintyeinek, szürke légykapóinak,
rigóinak és más madarainak változatos
hangjai között. Éneke viszonylag csendes,
"zih" és "zrri" hangok botladozó
sorozata, nehéz felismerni.
Forrás: Madárhatározó
Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó
|