H: 15,5-15 cm. Gyakori, telepesen költő madár falvakban, tanyák körül, városokban és szinte minden nyílt vidéken; elsősorban épületeken költ, de ezek hiányában sziklafalakon is megtalálható. Vonuló (ápr.-okt.), a telet Afrikában tölti. A költési időn kívül csapatosan, fákon éjszakázik (nem nádasokban). Az emberrel bizalmas, zárt, domború sárfészkét ereszek alá, hidak gerendáira stb. építi, néha akár működő komphajókra is, és mit sem törődik annak mozgásával v. a kíváncsi emberekkel; a természetes élőhelyeken költők hegyvidéki sziklafalakra erősítik fészkeiket. A fiatalok kirepülése után nagy csapatokban ülnek a villanyvezetékekre (mint kottában a hangjegyek). Gyakrabban vadászik magasan, de akár alacsonyan is.
MEGHATÁROZÁS: könnyen felismerhető a fekete hátoldaltól élesen elütő fehér farkcsíkjáról; a fejtető; a dolmány és a váll kékes csillogású. Alsóteste fehér. Fekete farka rövid és enyhén villás (megnyúlt szélső tollak nélkül). A földön, pl. amikor sarat gyűjt egy pocsolya szélén, jól látszik fehéren tollas lábfeje. Röpte nem olyan gyors, mint a füstié, néhány verdeső szárnycsapás után hosszasan, vízszintes szárnyakon vitorlázik, közben lassan kanyaroghat. - Juv.: mint az ad., de hátoldalán kevesebb a csillogó kékes szín, torka és begye barnásszürkén árnyalt. Alsó csőrkávájának töve egy picit sárga (az ad. csőre tiszta fekete).