Verébalakúak > Poszátafélék> Nádi tücsökmadár
Locustella luscinioides
H: 13,5-15 cm. Kiterjedt, nagy nádasok, ritkábban gyékényesek, esetleg káka vagy más vízparti növényzet lakója. Vonuló (ápr.-szept.), a Szaharától délre telel. Csendben, szinte észrevétlenül mozog a takarásban, de nem igazán félénk.
MEGHATÁROZÁS: élőhelyéből (sűrű, magas nádasok) és egyöntetű barna és piszkosfehér tollazatából adódóan összetéveszthető a cserregő nádiposzátával; ahhoz hasonlóan vörösesbarna felülről és rövid, jellegtelen, világos szemöldöksávja van. Megkülönböztetik: az elmosódott, fehér szegélyű, hosszú, világos vörösesbarna alsó farkfedők (szinte egyöntetű színűnek látszik a terepen, de egyeseknél a fehér tollhegyek eléggé elütnek ahhoz, hogy hasonlatos legyen a berki tücsökmadárhoz); görbült szárnyszéle (a nádiposzáták szárnya egyenletesebb), a legkülső hosszú kézevezők zászlójának piszkosfehér színe; egyöntetűbb és sötétebb vörösesbarna felsőteste (hiányzik a cserregő rendszerint kontrasztos, meleg vörösesbarna farkcsíkja); barnásszürke árnyalatú melle és vöröses barnásszürke testoldala (vö. a cserregő krémszínű-sárgás tónusával); jó fények és közelről történő megfigyelés esetén a felső oldalán sötéttel finoman vonalkázott szélesebb farka. Lába barnás árnyalatú, szürkés-rózsaszín.
HANGJA: éles, fémes "pvitt!". Éneke leginkább a réti tücsökmadárhoz hasonló, éjjel is hallható, véget nem érő rovarszerű pirregés. Eltér azonban (amellett, hogy magas nád tetejére is kiül!) gyorsabb ritmusában, mélyebb hangfekvésében, hangerejében és hagszínében: "szrrrrrrrrrrrrrrrrr…..", mely inkább kemény, zöngétlen berregés, mint magas zümmögés. Közép- és D-Európában még a tücsökkel téveszthető össze. Énekstrófái kattintásokból gyorsulnak kerepléssé: "pt…pt pt-ptptptpszrrrrrrr…".



Forrás: Madárhatározó Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó
 
video1 video2