H: 38-43 cm, SzF. 68-77 cm.
Facsoportokban (különösen mezőgazdasági
területek közelében), parkokban és
kertekben költ. Mezőkön, parkok pázsitján
táplálkozik. Állománya nagyon
megnőtt, Ny-Európában még
a városközpontokba is beköltözött.
A Brit-szigeteken a telelőkkel együtt időnként
ezres csapatokat alkot. Vékony ágakból
összetákolt fészkét fára
építi.
MEGHATÁROZÁS: a legnagyobb galamb,
nagyobb a parlagi galambnál, farka arányaiban
is hosszabb, feje kisebb, mellkasa teltebb, de a madár
mégis
nyúlánkabb. Legjobban
a
nyak oldalán lévő nagy, fehér
foltról ismerhető fel, röptében
pedig
a felső szárnyon keresztbe húzódó
fehér csíkról. A kák galambtól
lassúbb szárnycsapása, nagyobb
termete és kissé
hosszabb farka is
megkülönbözteti. A nemek hasonlóak.
Jellegzetes nászrepülése során
meredeken a magasba emelkedik, néhányat
"tapsol", majd kiterjesztett szárnnyal
és farokkal lefelé siklik. - Juv.: nyakán
nincs fehér folt (ált. aug.-dec. között
jelenik meg).
HANGJA: felrepüléskor hangos szárnycsapkodása
riasztásul szolgál. Költésidőben
gyakran öblös, érdes, "hú-hrúú"
hangot hallat. "Éneke" öttagú,
öblös, jellegzetes ritmusú búgás
(a második hang hangsúlyos, a negyedik előtt
kicsit hosszabb szünet): "hu-
hú-hu
hu-hu". Ezt rendszerint 3-5ször ismétli,
majd egy különálló "hu"-val
fejezi be.
Forrás: Madárhatározó
Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó