Verébalakúak > Őszapófélék> Őszapó
Aegithalos caudatus
H: 13-15 cm (ebből farok 7-9). A valódi cinegék közeli rokona, de más család tagja. Gazdag aljnövényzetű (pl mogyoró vagy kecskefűz), pusztuló vagy elhalt fákkal és bozótos helyekkel tarkított lombos erdőkben és lombelegyes fenyvesekben fészkel. Nagyrészt állandó. Az év nagyrészében csapatosan, rendszerint családi kötelékben látható, amint gyorsan haladnak végig az erdőn vagy a kerten. Bizalmas, de nyughatatlan, ált. csak rövid ideig hagyja magát megfigyelni. Zárt, jól álcázott fészket épít moha, nyírkéreg, zuzmó és pókháló segítségével az ágvillába.
MEGHATÁROZÁS: igen apró termetű, olyan, mint egy világos kis gombolyag, hosszú farokkal. Röpte rángatódzó és röviden hullámzó. Artista módjára függeszkedi a vékony ágakon, akár fejjel lefelé. Feje és alsóteste fehéres, fejoldalán a közép-európai madarak (ssp. europaeus) esetében széles fekete csíkkal a homlok oldalától végig a fejtető oldalán hátrafelé, a fülfedők finoman sávozottak, testoldala és hasa vörösesbarna. Háta fekete, finom borvörös vagy vörösesbarna színnel a vállfedőkön. Keskeny, hosszú farka fekete, fehér szegéllyel. Csőre rövid, fekete gombszeme körül narancs orbitális gyűrű. A nemek hasonlóak. - Juv.: homloka és a fejoldala egésze sötét. Júl.-okt. eleje között vedlik át öregkori tollazatba. - Változatok: az europaeus fejoldala tisztább vagy piszkosabb lehet (a délspanyol, olasz és török madaraknál szürkén csíkos). A következő alfajjal szomszédos, átmeneti zónában (így Magyarországon is) tiszta fehér fejű és fejszalagos madarak keverten láthatók. É-Európában (caudatus) az öregek feje tiszta fehér (nincs fekete szalag)., alulról is fehérebbek, rózsaszínű testoldallal. A Brit-szigeteken élő alfaj (rosaceus) hasonló az europaeushoz, de a melle sötéten pettyezett. A török tephronotus torkán sötét folt van, háta szürke, farka rövidebb az európai madarakénál.
HANGJA: a megállás nélkül mozgó csapatok háromtagú, éles "szrí-szrí-szrí" és kissé kirobbanó "szerrrr" hangot adnak. Egy beszédes, kattanásszerű "pl" (vagy "zepp") hangja is ismert. Elnyújtott, magas trillája is hallható, ha ideges vagy izgatott. Éneke lágy, csiripelő, de ritkán hallható.



Forrás: Madárhatározó Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó

 

video1 video2 video3