H: 22-25 cm. Szellős, lombhullató (esetleg tűlevelű fákkal kevert) erdőkben fészkel, mezőgazdasági területeken lombhullató fasorokban, gyakran folyók és tavak mentén, nagyobb parkokban stb. Vonuló (ápr.-szept.), a trópusi Afrikában telel. Óvatos, nyughatatlan és mozgékony. Fészkelőhelyén nehéz megpillantani, magasan, a lombkoronában rejtőzködik (még a sárga hím is beleolvad a napsütötte levelek közé). Rovarokkal, bogyókkal táplálkozik. Fészkét ágvillába függeszti (mint a rajzfilmeken), közel a lombkoronához.
MEGHATÁROZÁS: röpte gyors és lendületes a lombok között, hosszabb távon, hosszú, enyhe hullámokkal rigóra emlékeztető. Ad.hím: összetéveszthetetlen, élénksárga fekete szárnyakkal, fekete farokkal és vöröses csőrrel. Kantárja és harmadrendűi feketék. - Tojó/1.nyári hím/juv.: felülről zöld, alulról piszkosfehér, finom sávozással. Változó mértékű sárgásszöld vagy sárga a testoldalon és a hason. (Néhány tojó nagyon sárga és sávozatlan lehet alulról, igen hasonlóan az ad.hímhez, de kantárja sötétszürke, harmadrendűi és középső farktollai részben olívzöldek.)
HANGJA: rendszerint a szajkóéra emlékeztető visító, rekedt "skrék", de orrhangúbban és vontatottabban. Sólyomszerű, gyors "gigigigigi" hangja is ismert. Éneke gyönyörű, hangos, fuvolázó fütty, legfeljebb a fekete rigóéval összetéveszthető: "kell-e-dió-fiú" vagy "huncut-a-bíró", esetleg egyszerű "fijú", részleteiben eltérhet.

Forrás: Madárhatározó Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó