H: 13,5-15 cm. Kertekben, parkokban és erdőkben fészkel, vonzódik a magas, lombhullató erdők tisztásaihoz és nyiladékaihoz. Vonuló (ápr.-okt.). Afrikában telel.
MEGHATÁROZÁS: közepesnél kisebb, szürkésbarna, meglehetősen karcsú, minden feltűnő jegy nélküli énekesmadár. Feje eléggé nagy, oldalról kerekded fejtetővel, csőre sötét, meglehetősen hosszú és erős. Farka és szárnya hosszú, teste hátrafelé meglehetősen karcsú. Lába fekete, rövid. Tompa, szürkésfehér felsőteste és piszkosfehér alsóteste minta nélküli, a mell, a torok oldala, a homlok és a fejtető elülső részének sötét csíkozása kivételével (legjobban szemből látszik; a homlok alapszíne kissé világosabb szürkésbarna a felsőtest többi részénél). "Gombszeme" sötét, nem feltűnő, világosabb szemgyűrűvel. Friss tollazatban a karevezők elmosódottan világossal szegettek és a csukott szárnyon nem túl kifejezett, világosabb szárnypanelt formálnak, bár ez közelébe sem ér a tojó kormos légykapó szárnyfoltjának. A nemek hasonlóak, és terepen ált. az eltérő korú egyedek sem különíthetők el. Közel függőleges testhelyzetben ül, gyakran nyílt helyeken, farkát billegeti,, miközben repülő rovarokra vár, majd sebes rohammal kapja el áldozatát, vártáján landolva. Röpte sebes, agilis. Vadászat közben gyakran lendül a vártájáról oldalirányba rovarzsákmánya után, néha több métert emelkedik és szitál, máskor néhány mp-ig siklik hosszú, lendületes alábukása során.
HANGJA: hangos, bár repertoárja szerény, egyszerű és gyakran észrevétlen marad. Hívóhangja rövid, metsző "zí", hasonlít pl. az erdei pinty, a meggyvágó vagy a vörösbegy hangjához. Riasztóhangja jellegzetesebb, egy hívószerű hangot egy vagy két rövid, száraz, kattanásszerű "íz-tk(-tk)" követ. Éneke egyszerű, csendes, magas, nyikorgó vagy reszelős hangok sorozata, gyakran néhány lágy trillával tartkítva., üteme kissé egyenetlen, a hangok üteme kimért.
.

Forrás: Madárhatározó Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó