H: 59-73 cm, SzF: 138-170 cm. Hegyvidékeken és erdőkben él, előszeretettel költ idős fákon (főként fenyőkön), sziklákon, meredek sziklafalakon, hazánkban (erősen megfogyatkozott) gyakran kőbányákban. Nagy területen elterjedt, de ált. szórványos v. ritka. Állandó. Éjszaka, részben szürkületkor aktív. A nappalt sűrű fenyőfán, barlangban v. üregben tölti. Tápláléka jórész emlősökből (hörcsög, patkány, sün, nyúl) és a legkülönbözőbb madarakból áll. Elérhetetlen sziklapárkányokon, szikla v. fa tövében a földön, kivételesen elhagyott ragadozó madár fészkében költ.
MEGHATÁROZÁS: A legnagyobb bagoly, robosztus alkatát csak hangsúlyozza tömött, "felfújt" tollazata. Nagyfejű, nyugalmi állapotban hordó alakúnak látszik, de ha figyel, egyébként vaskos nyakát meglepően hosszúra kinyújtja. Tollfüle hosszú, röptében nem, de ültében jól látható, ha nyugodt, lelapítja, huhogás közben v. zavarás esetén kissé felmereszti. Röpte erőteljes, egyenletes, szárnycsapásai laposak; egyenes vonalban siklik, ilyenkor nagy ölyvre emlékeztet (de a feje sokkal nagyobb és sikláskor szárnyát íveltebben tartja). Nagy szeme narancsvörös. Alsóteste sárgásbarna alapon sötéten, mellén erősen csíkos. Hátoldala sötétebb barna, markáns feketés csíkokkal és vékony keresztsávokkal. Torka fehér, ez huhogáskor még jobban elővillan (ld. 8. kép). Röptében a kézevezők töve csak kissé világosabb (sárgásbarna, vö. a szakállas bagollyal), erősen és egyenletesen keresztsávos. - Juv: a pelyhes fiókák rendkívül erős csőrükről és karmaikról, ill. a fészkelőhelyről ismerhetők fel. A kirepült fiatalok teste már néhány hetesen teljesen tollas, de gömbölyded fejük az első néhány hónapban még részben pelyhes, tollfülük kicsiny. - Változatok: É-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein egy kisebb és helyenként világosabb (de variábilis) alfaj (ascalaphus) él.