Verébalakúak > Rigófélék> Vörösbegy
Erithacus rubecula
H: 12,5-14 cm, erdők, kertek, parkok lakója, olyan élőhelyeket kedvel, ahol sűrű, fás vegetációt és nyílt részeket is talál; É-Európában a lombos fákkal (pl. nyír) elegyes lucfenyveseket és más elegyes állományokat részesíti előnyben. Európa északi felében és zömmel hazánkban is vonuló. Óvatos, de nem igazán félénk. Rovarokkal, csigákkal és férgekkel táplálkozik. Fészkét odvas fatuskóba, partfalba, üregbe stb. rakja.
MEGHATÁROZÁS: kicsiny barnás madár narancsvörös arc és mellfolttal. Gyakran vékony sárga szárnycsíkja van (a fiatalokon mindig és jól láthatóan). Feje viszonylag nagy, lába vékony és elég hosszú. Időnként felfújja tollazatát, amitől egészen gömbölydednek tűnik, de egyébként inkább karcsúnak látszik. A földön szárnyát kissé leeresztve szökdécsel, időnként megáll, testét megbillenti és farkát felcsapja. Mozdulatlanul figyel, hirtelen rácsap valamire, aztán újra megáll, és így tovább. - Juv.: az egész tollazat finoman pöttyös. Mellén és arcán nincs narancsvörös.
HANGJA: hívóhangja rövid, kemény "cett". Amikor ideges, ill. este elülés előtt és hajnalban hosszan cettereg: "cett-ett-ett-ett…", mint amikor egy karórát felhúznak. Riasztása rendkívül vékony, magas éles "cíí". Vonuláskor, éjszaka vékony, érdes "ci" hangot hallat. Éneke gyakran néhány magas, elnyújtott, vékony hanggal kezdődik, majd mélyül és felgyorsul, remegve gyöngyöző és izgatott, tiszta, éles, magas hangok vegyülnek benne; tempója és hangereje változatos, nincs két azonos strófa.

Forrás: Madárhatározó Mullarney/Svensson/Zetterström/Grant
Park Könyvkiadó


 
video1 video2 video3 video4 video5